A különféle sebészeti beavatkozások fejlődésének legalább akkora szerepe van abban, hogy ma a fejlett országokban a várható élettartam minden korábbinál magasabb, mint an antibiotikumoknak, a vakcináknak és a modern orvoslás és gyógyítás más területeinek. Sebészeti beavatkozásokkal a legtöbb esetben csak idős korban fogunk találkozni, azonban ilyenkor ezek sokszor életmentő jellegűek is lehetnek. Egyes műtétek, amelyek ma már rutinnak számítanak és akár 10-20 évvel is meghosszabíthatják egy idős ember várható élettartamát, 40-50 évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek lettek volna. A digitális technológia fejlődésével és a miniatürizációval olyan eljárások váltak elérhetővé, amelyeket korábban még csak elképzelni sem lehetett volna. Ez pedig nem csupán az idős emberek életét segíti, de a fiatalokét is. Egy szerencsétlen sérülés esetében például minden korábbinál több esély van a maradandó károsodás nélküli gyógyulásra, mint ahogy számos olyam a leggyakrabban középkorúakat érintő probléma, mint például a gerincferdülés és az idegbecsípődés is jóval egyszerűbben kezelhetővé vált.
Az innováció első hullámát a különféle szondás beavatkozások elterjedése hozta meg. Ezeket először szívműtéteknél kezdték el használni, de ma már számos esetben elérhetőek. Ezeknek a proceduráknak a lényege, hogy a műtendő terület teljes feltárása helyett az orvosok csupán egy kis bemetszést ejtenek a páciens testén egy megfelelő helyen. Ezen a bemetszésen keresztül aztán egy vékony, csőszerű, hosszúkás eszközzel hatolnak be a páciens testébe, eljutva a megfelelő helyre. Az eszköz végén pici apró kamera és lámpa van, amely segítségével az orvosok mindent láthatnak. A megfelelő helyen a testen belül az eszköz aztán műtéttípustól függően alkalmas lehet különféle bemetszések elvégzésére, orvosi eszközök elhelyezésére, sebelzárásra, stb. Amellett, hogy ezeknek a beavatkozásoknak a hatékonysága sok esetben jobb, mint a teljes feltárással járó beavatkozásoké, a minimálisan invazív jellegük miatt rendkívüli mértékben csökkentik a komplikációk esélyét és gyorsítják a páciens felépülését is.
Szintén komoly újításnak számítanak a különféle sebészeti robotok. Ezek segítségével a sebészek olyan feladatokat is el tudnak végezni, amelyek korábban lehetetlenek lettek volna. Ezeknek a robotoknak több változata is létezik. A leggyakoribb esetben a robotot a sebész irányítja a helyszínről és az vagy segíti a műtétet, vagy akár teljesen egyedül el is végezheti azt, miközben a robotkarokat az orvosok irányítják. Az ilyen robotok legnagyobb előnye, hogy még a legjobb sebészeknél is “biztosabb” kezekkel, milliméter pontossággal tudnak dolgozni, sokszor olyan kicsi területeken is, amely emberi kézzel lehetetlen. Más esetben a robotot a sebész távolról is irányíthatja, miközben természetesen más orvosok is jelen vannak a műtőben. Ez a megoldás többek között az orvoshiányra és a fizikai lokációból adódó nehézségekre adhat megoldást. Távolról irányítva egy gép egy hegy tetején vagy egy isten háta mögötti helyen is műthet, ahol magasan képzett sebész lehet, hogy soha nem járt.
