A mesterséges intelligencia, azaz AI, vagy MI az utóbbi években kezdett csak el igazán nagy visszhangot kapni, pedig a különböző formái már úgy részei a mindennapi életünknek közel egy évtizede, hogy arról még csak nem is tudunk. Manapság szinte már nem is lehet semmit csinálni, anélkül, hogy ne lépnénk interakcióba valamiféle mesterséges intelligenciával. Amikor például videókat nézel az interneten, akkor az újabb és újabb ajánlásokat, illetve az oldalon megjelenő hirdetéseket is egy egyszerűbb mesterséges intelligencia választja ki, folyamatosan próbálva kitalálni, hogy mi érdekel téged a legjobban. Amikor megnézed a telefonodon az időjárást, akkor is egy mesterséges intelligencia által kidobott jóslatot nézel. Sőt, elég csak ránézned az autódra, hiszen a modern autók formatervezési részleteit sokszor a mesterséges intelligencia finomhangolja, a lehető legkisebb légellenállás érdekében.
Bár a mesterséges intelligenciának vannak ellentmondásos felhasználási területei, például a túlságosan személyre szabott hirdetések vagy a Google szintén túlságosan sokat tudó automatikus keresési javaslatai, de technológia nagyrészt hasznos, praktikus és anyagilag jövedelmező célokat szolgál. A technológia fejlődésével mára azonban már az is lehetővé vált, hogy az AI sokkal komplexebb feladatokat is elvégezzen, mint bármikor korábban. Ezt a fajta számítástechnikai forradalom pedig egyre jobban megjelenik az egészségügyben is.
A számítógépes intelligenciát számtalan módon lehet felhasználni az egészségügyben. A felhasználási módok nagyrésze az orvosok munkáját segíti, azonban bizonyos speciális helyzetekben a mesterséges intelligencia idővel akár ki is válthatja az orvos munkáját. A képi felismerés például egy olyan terület, amiben a mesterséges intelligencia ma már jobb tud lenni, mint az ember. Több statisztika is azt igazolta, hogy az AI nagyobb pontossággal különbözteti meg a jóindulatú és a rosszindulatú bőrelváltozásokat, mint az emberi orvosok. A különbség ugyan nem nagy, hiszen mindkét érték 95 százalék feletti, azonban remekül igazolja, hogy a kellően fejlett AI alkalmas lehet az egészségügy elérhetőbbé tételére. Szintén jól teljesít a mesterséges intelligencia abban, hogy tünetek, vérkép, kórkép és egyéb adatok alapján diagnózist állítson fel a páciens betegségére. Nyilván ez a legtöbb esetben szigorúan az orvosok munkáját segíti, hiszen a laikus öndiagnosztizálás még egy AI segítségével is veszélyes lehet, azonban enyhe panaszok esetén akár az orvos munkáját is kiválthatja. Gyakori probléma, hogy a háziorvosokat az esetek 20-30 százalékában teljesen feleslegesen terhelik a betegek különféle enyhe megfázásos, náthás, lázas panaszokkal, így kevesebb idő jut a tényleg komoly problémával érkező betegek kezelésére. Ennek megfelelően feltehetően szintén a legelső felhasználási módok között lesz az indokolatlan háziorvosi vizitek kiváltása, egy mesterséges intelligencia által tartott digitális konzultáció keretében. A mesterséges intelligencia nem csak diagnózist állíthat fel egyszerű megbetegedések esetén, de akár gyógymódot és gyógyszert is javasolhat, szükség esetén pedig természetesen azt is javasolhatja a betegnek, hogy keressen fel egy valódi orvost.
