A Magyar Egészségügy Digitalizálása

A magyarországi egészségügyben a digitalizáció már legalább 10 éve folyik, részben állami forrásból részben az Európai Unió anyagi támogatásával. A digitalizáció nem csupán az állami egészségügy fenntartási költségeit csökkentheti, de a szolgáltatások minőségét és gyorsaságát is javíthatja, valamint segíthet az orvoshiány okozta problémák menedzselésében is. A digitalizáció egyrészt a szolgáltatásoldalon történik, vagyis például a kórházak informatikai rendszerének fejlesztésével, másrészt ügyféloldalon is egyre jelentősebb. Az ügyféloldali digitalizáció legfontosabb fejlesztései az e-recept rendszer, valamint a EESZT internetes egészségügyi portál, amelyen keresztül a betegek kényelmesen és gyorsan intézhetnek számtalan ügyet. Ezen kívül az EESZT lehetőséget biztosít arra is, hogy a betegek az interneten keresztül közvetlenül is hozzáférhessenek leleteikhez és laboreredményeikhez.

Az EESZT rendszer első nagy tesztje a koronavírus járvány alatt volt, hiszen az oltásra ezen a rendszeren keresztül kellett időpontot foglalni. Bár a hirtelen jött nagy érdeklődés túlterhelte a rendszert, ami fennakadásokat és lassú ügyintézést okozott, a problémák viszonylag hamar orvosolva lettek, így az online egészségügyi ügyintézésről a legtöbb embernek pozitív tapasztalata lehet. Ironikus de az egészségügy digitalizációjának felgyorsulása jelentős részben a koronavírus egyik pozitív hozadéka. Az online ügyintézési rendszerről korábban a lakosság jelentős része még csak nem is hallott, most viszont a legtöbben már aktívan használják. Persze a koronavírus járvány okozta, közel 2 éven keresztül időszakosan fennálló rendkívüli helyzet nem csak ilyen szempontból mozdította elő az egészségügy régóta várt digitalizációját.

Egyre több helyen van lehetőség Magyarországon akár az állami akár privát ellátás keretében távkonzultációra is. A távkonzultáció remek alkalmat biztosít egyszerű panaszok, náthás, megfázásos megbetegedések miatti konzultációra, de akár leletmagyarázásra és egészségügyi tanácsadásra is. Különösen vidéken jelenthet nagy problémát, hogy adott esetben több órát is kell utazni az orvoshoz, hiszen bizonyos típusú ellátás csak néhány városban vagy akár csupán Budapesten lehet elérhető. Egy egyszerű konzultációhoz pedig teljesen felesleges a betegnek órákon át utaznia. Ha további vizsgálatokra jelenleg nincs szükség, akkor az orvos videóbeszélgetésen keresztül is beszélhet a beteggel a teendőkről. Nyilván a távgyógyítás soha nem fogja tudni teljesen kiváltani a hagyományos orvoslást, de számos helyzetben ugyanolyan hatékony és jóval kényelmesebb, sőt költséghatékonyabb megoldás lehet.

A bőrgyógyászat például egy olyan terület, ahol a betegek többségét távgyógyításban is meg lehetne vizsgálni, hiszen az esetek többségében az orvos csupán szemrevételezi a problémát, mintavételre nincs szükség. Sőt, ami a képi diagnosztikát illeti, egyes mesterséges intelligenciát használó programok már ugyanolyan jól teljesítenek a különböző bőrproblémák beazonosításában, mint a valódi orvosok. Távoli bőrgyógyászati konzultációra már Magyarországon is van lehetőség, sőt, ezen a területen Magyarország rendkívül jól jár a digitalizáció tekintetében. Az pedig, hogy az orvos szükség esetén személyes vizitre hívja a beteget magától értetődő, így senkinek nem kell attól tartania, hogy a távgyógyítás keretein belül rosszabb ellátásban részesül.